20 sci-fi, ami átformálta, ahogy a világról gondolkodunk

Ha belegondolunk, hogy mitől lesz jó egy sci-fi, a látványon és a fantasztikumon túl többnyire ugyanarra a dolgora lyukadunk ki: azért, mert elgondolkodtat, vagy megváltoztatja azt, ahogy a világról gondolkodunk. Nézd meg gyűjteményünket az igazi paradigmaváltó filmekből! (Buena Vista Pictures)

Ridley Scott 1979-es filmje, mint a legtöbb jó sci-fi film, tulajdonképpen egy másik műfaj, amit sci-fi elemekkel dobtak fel. A nyolcadik utas: a Halál az egyik legnagyszerűbb film, ami rémisztően mutatja be mindazt, ami ellen harcolnunk kell, még akkor is, ha a küzdelem sokszor hiábavalónak tűnik. (Twentieth Century Fox)

Robert Zemeckis filmje kövezte ki az utat a vicces sci-fi filmek előtt, miközben két generáció felnőtté válását mutatja be egyszerre, egy őrült időutazásban, amilyet még senki nem látott korábban a mozivásznon. Egyszerre gondolkodtat el a sorsszerűségről és az elfogadásról. (Universal Pictures)

Hódító sötétség, egy kék operaénekes, repülő autók, és még sok más... Luc Besson road movie-ja minden idők egyik legjobb sci-fi filmje: filozofál, akciózik, beszél rasszizmusról, környezetvédelemről és bátorságról, miközben még szórakoztat is. (SPE)

Leírhatatlan hatású sci-fi klasszikus, egyszerű de nagyszerű módon egyesíti a képregényeket, filozófiát, tech noirt, és a pörgős akciófilmeket, még a romantikus szál sem marad ki. Keanu Reeves végérvényesen ikonná vált, a bullet time (azaz a golyó útját lekövető felvétel) pedig az egyik legtöbbet másolt filmes ötlet, még akkor is, ha régimódi 35mm-es kamerákkal készült. (Warner Bros.)

A rendező Ridley Scott mindent megtett, hogy Los Angeles-t 2019-ben egy borzalmas helynek ábrázolja. Olyan jól sikerült felépíteni ezt a különleges világot, annyira magával ragadó a látvány és a hangulat, hogy még most, 35 évvel később is óriási hatással van a nézőkre. A film presze nem csak erről szól; elsőként feszegette az érző gépek és a mesterséges intelligencia tematikáját, valamint azt, hogy mitől lesz valakiből ember. Ha nem az emlékei teszik azzá, akkor mi? (Warner Bros.)

Christopher Nolan nagy költségvetésű, nagyratörő alkotása tényleg lenyűgöző. Nolan forgatókönyve több idősíkban és helyszínen játszódik, bemászik a tudatalattiba, és bár az izgalmas cselekmény végén ad egy-két választ, még többes kérdést tesz fel. Hogy születnek a gondolataink és hogyan különböztetjük meg, mi a valós és mi az álom? (Warner Bros.)

Az Elysium - Zárt világ sci-fi thrillerben a jövő gazdagai egy csodás mesterséges holdon élnek, míg a szegények a túlzsúfolt, szennyezett Földön. Bár a film talán kissé több hangsúlyt fektet az akciózásra, mint a filozófiára, a kérdésfelvetés miatt mégis fent van a helye ezen a listán. (SPE)

James Cameron Avatarja főként a látványvilágával és az újragondolt Utolsó mohikánsztorival írta be magát a filmtörténelembe. Spirituális történet, ami tökéletesen áblázolja a gyarmatosítók mohóságát. (Twentieth Century Fox)

James Cameron első jelentős rendezése a gépek ámokfutásának brutális látomása, egy furán megtekert időutazással feldobva. Az Oscarral is díjazott sztori kultúrtörténeti jelentősége nem elsősorban a trükkmesteri újításokban áll, hanem a kor gondolkodásmódjának hű formai-technikai, egyszersmind jelentéstani kifejezésében. (Orion Pictures)

Cuaron filmje igazi rémálom, ahol az emberi terméketlenség következtében egyre súlyosabb problémákkal kell szembenézni. A film hangulata, Clive Owen és Michael Caine játéka, a kiégett hős és az örök optimizmus ellentéte teszi a filmet igazán dinamikussá és szerethetővé. Nem beszélve az azóta Cuarón védjegyévé vált hosszú shotokról! (Universal Pictures)

Ki tudna ellenállni a csábításnak, hogy dinoszauruszoknak adjon életet? Még akkor is, ha nem túl jó ötlet...Ha tudunk építeni mindenfélét, miért ne alkothatnánk életet? A génmanipuláció még gyerekcipőben járt, mikor Michael Crichton megírta a Jurassic Parkot és a videóeffektek is elég kezdetlegesek voltak, mikor Steven Spielberg megfilmesítette történetet, így tényleg mindenkinek leesett az álla, amikor meglátták az eredményt - erre senki sem számított. (Universal Pictures)

A Trainspotting rendezője a zombis műfajt sikerrel újította meg hihetetlenül atmoszférikus és súlyos morális kérdéseket felvető filmjével - a forgatás kedvéért több óriási területet ürítettek ki Londonban (az akkori brit miniszterelnök ugyanis jó barátságban Danny Boyle-lal), - a zenéért pedig szintén egy legenda, Brian Eno felel. (Twentieth Century Fox)

Neill Blomkamp fantasztikus alkotása alacsony költségvetésből készült remek ötletekkel. A dél-afrikai apartheid szörnyűségeit egy a földre kényszerült idegen faj hányattatásain keresztül ábrázolta, olyan sikerrel, hogy a film végére bármilyen bigott rasszistából békeszerető hippit nevel. (Sony Pictures Releasing)

A hihetetlenül magas (5 millió márkás) német állami költségvetésen készült klasszikus film csak 75000 márkát termelt a mozipénztárakban, hatása annál nagyobb. A filmben van minden, ami belefért: filozófia, AI, gépek által irányított okosváros, románc és varázslat - mindez 1927-ben! (Paramount Pictures)

Elképesztően innovatív, magával ragadó történet, ami Sartre filozófiáját és a döntések természetét boncolgatja úgy, hogy közben szórakoztat is. Scott Frank forgatókönyvében egyszerre van jelen rejtély, akció, és látvány. Kicsit keményebb, mint amire Spielbergtől számítottunk (a kicsit túl sima befejezéstől eltekintve), de ő, és a főszereplő Tom Cruise is remekül kihasználják a történet nyújtotta lehetőségeket . (Twentieth Century Fox)

Tarkovszkij filmjét egy nagyobb ívben érdemes szemlélni a többi alkotásával együtt, de ez nem azt jelenti, hogy önmagában nem állja meg a helyét. A film tartalmában és formai világában is megjelenik Nyikolaj Bergyajev, a XX. század legnagyobb hatású orosz filozófusa. Az idegenek által "mássá" tett zónában tudós, értelmiségi és maga a Sztalker (azaz vezető) is ugyanarra a megoldásra lyukadnak ki a végén - de most nem spoilerezünk tovább, nézzétek meg! (Media Transactions)

Denis Villeneuve filmje híd egy fejlettebb civilizációhoz, amihez egy teljesen más kommunikáció a kulcs. Mitől lesz jelentése egy jelnek? Miben defektes még az emberi kommunikáció? A lenyűgöző látványvilágú film - még ha nem is úgy pörög, mint egy akciófilm - számos elgondolkodtató kérdést vet fel. (Paramount Pictures)

Stanley Kubrick 1968-as alkotása határtalan képzelőerőrővel ábrázolja az emberi fejlődést. Bár abban az időben még nem álltak rendelkezésre olyan speciális effektek, mint manapság, a film látványa mégis elképesztő. Nem csoda, ha egyes összeesküvés elméletek szerint a Holdra szállás kamu, és valójában csak Kubrick segítségével vették fel egy stúdióban. (MGM)

És még egy Kubrick klasszikus: Anthony Burgess 1962-es regényének brilliáns adaptációja a nézőt már-már kellemetlen helyzetbe hozva boncolgatja a mindannyiunkban megbúvó erőszakot és azt, hogy hogyan lehet visszaélni vele. Kötelező darab. (Warner Bros.)

A Galaxis útikalauz stopposoknak egy vicces, csodásan vad, kozmikus kalandvígjáték. A Douglas Adams világhírű bestsellere alapján készült filmet semmiképp ne hagyd ki. Az elképesztő intergalaktikus csapat az Élet misztériumát kutatja, meg az Univerzumot. Szóval, ha közelebb akarsz kerülni az igazsághoz, ez a te filmed. Ne hagyd ki március 31-én az AXN-en! (Buena Vista Pictures)