Egyiptom a filmekben. Fikció vagy történelem?
1/11
Egyiptom szépsége és története bámulatos. Rengeteg érdekes forrásból tájékozódhatunk a múmiákról, piramisokról vagy az ókori istenekről és szokásokról. Az ókori Egyiptom remek téma olyan filmekhez, mint a Perzsia hercege vagy A múmia, de az AXN-en minden vasárnap 23:00-kor futó Az ifjú fáraó című minisorozat is itt játszódik. Vannak azonban olyan tények, amiket a filmek kicsit elferdítenek. Nézd meg velünk, mik a legszembetűnőbb filmes csúsztatások Egyiptomról. (DreamWorks Distribution)
A múmia agyának eltávolítása
2/11
A múmia című filmben egy izzó vörös kampós szerkezetet használnak az agy eltávolítására. Az ókori Egyiptomban a bomlás késleltetése végett mindig kivették a halott belső szerveit, és ezzel együtt indokolt volt az agy eltávolítása is. De a múmia specialista, Dr. Joann Fletcher szerint az agy finom kimetszése igen nehéz művelet. Ezért a 18. dinasztia múmiáinak nagy részében mégis benn maradt az agyuk. (Universal Pictures)
Mózes története
3/11
Mózes történetét még azok is ismerik, akik nem vallásosak. Mózest, aki izraelita szolgák fia volt, a Nílus vízére rakták egy kosárban, és a folyó partjára vetve talált rá és nevelte fel a Fáraó lánya. Az Egyiptom hercegében, I. Szethi saját fiaként neveli fel Mózest, miután felesége, Tuya rátalál a csecsemőre. (DreamWorks Distribution)
Mózes megmentése
4/11
A Tízparancsolat című filmben, Bithiah, a fáraó lánya menti meg Mózest. A héber mondákban is Bithiah menti meg Mózest, aki az uralkodó család tagjaként nevelkedik. De! Egy iszlám írás szerint Bithiah a fáraó felesége, nem pedig a lánya. Így lesz a film egyszerre igaz és téves, attól függ, honnan nézzük. (Paramount Pictures)
Ki volt a fáraó Mózes idejében?
5/11
Mindkét film – A Perzsia hercege és a Tízparancsolat is - egyetért abban, hogy I. Szethi uralkodása után II. Ramszesz került hatalomra, ami még Mózes életében történt. Ramszeszt Bibliai utalások miatt tipikusan a Kivonulás fáraójaként emlegetik. A vallástörténészek szerint azonban egyik fáraó uralkodása sem esik egybe a történettel. (DreamWorks Distribution)
Az egyiptomi Szfinx helye
6/11
Mózes egy ismeretlen város felé menekül, és a horizonton megpillant egy óriási szfinxet. Az emberek persze rögtön a gízai piramisoknál található Szfinxre asszociálnak ebből. Itt jár a pont az Egyiptom hercegének a földrajzi pontosságért. Giza ugyanis jóval odébb van, mint a régi Memphis, I. Szethi fővárosa. (DreamWorks Distribution)
Szárnyal a DreamWorks fantáziája
7/11
Van két építmény, ami hasonlít azokra, melyeket Mózes megszentségtelenít, de a valóságban nem léteznek. Ezeket történetesen Mózes filmbeli testvére, II. Ramszesz fáraó építtette. Az elsőt egy nagy győzelmének emléket állítva, a másikat pedig Nefertari királyné tiszteletére építtette. Az animációs filmben ezeket valószínűleg az Abu Simbel templomok ihlették. (Wikipedia)
Tényleg szolgák építették a piramisokat?
8/11
A történet szerint egy primitív vadász törzset rabszolgasorba taszítanak az egyiptomiak. Az Egyiptom hercege és a Tízparancsolat történetének azon része jó eséllyel csak spekuláció, miszerint a piramisokat szolgák építették gyapjas mammutok segítségével, amíg Mózes fel nem szabadította őket. (DreamWorks Distribution)
A piramisok igaz története
9/11
A régészek rengeteg állatcsontot találtak a piramisok körüli feltárásokon. Birka, marha és kecskecsontokat is találtak. Ez a felfedezés pedig azt bizonyítja, hogy a piramisokat építő munkásoknak bőségesen volt ennivalójuk. Mark Lehner régész azt feltételezi, hogy képzett munkások, több műszakban dolgoztak az építkezésen. Bár nem voltak szolgák, valószínűleg társadalmi kötelességük volt az építkezésen segíteni.(Wikipedia)
Mózes – kegyetlen fenevad vagy kedves hős?
10/11
A Kivonulás könyvében Mózes megöl egy egyiptomi embert, aki megütött egy zsidó szolgát, majd a holttestet a homokba ássa. Az Egyiptom hercegében ez inkább balesetnek tűnik. Ez nem az egyetlen eset, amikor az Egyiptom hercege szépít a történeten. Különben elég nehéz lenne a Kivonulás könyve 4:24-26 -ből gyerekfilmet készíteni anélkül, hogy a teljes nézőközönség maradandó traumát szenvedne. (DreamWorks Distribution)
A Szfinx orra
11/11
Egyszer Mózes és fivére Ramszesz leüti a gizai Szfinx orrát, ami épp építés alatt áll. Valójában a Szfinxet Sarrukin akkád király uralkodása alatt építették, és az orrát valószínűleg pár ezer évvel Mózes után a brit vagy francia csapatok verték le. (Wikipedia)
1/11
Egyiptom szépsége és története bámulatos. Rengeteg érdekes forrásból tájékozódhatunk a múmiákról, piramisokról vagy az ókori istenekről és szokásokról. Az ókori Egyiptom remek téma olyan filmekhez, mint a Perzsia hercege vagy A múmia, de az AXN-en minden vasárnap 23:00-kor futó Az ifjú fáraó című minisorozat is itt játszódik. Vannak azonban olyan tények, amiket a filmek kicsit elferdítenek. Nézd meg velünk, mik a legszembetűnőbb filmes csúsztatások Egyiptomról. (DreamWorks Distribution)
A múmia agyának eltávolítása
2/11
A múmia című filmben egy izzó vörös kampós szerkezetet használnak az agy eltávolítására. Az ókori Egyiptomban a bomlás késleltetése végett mindig kivették a halott belső szerveit, és ezzel együtt indokolt volt az agy eltávolítása is. De a múmia specialista, Dr. Joann Fletcher szerint az agy finom kimetszése igen nehéz művelet. Ezért a 18. dinasztia múmiáinak nagy részében mégis benn maradt az agyuk. (Universal Pictures)
Mózes története
3/11
Mózes történetét még azok is ismerik, akik nem vallásosak. Mózest, aki izraelita szolgák fia volt, a Nílus vízére rakták egy kosárban, és a folyó partjára vetve talált rá és nevelte fel a Fáraó lánya. Az Egyiptom hercegében, I. Szethi saját fiaként neveli fel Mózest, miután felesége, Tuya rátalál a csecsemőre. (DreamWorks Distribution)
Mózes megmentése
4/11
A Tízparancsolat című filmben, Bithiah, a fáraó lánya menti meg Mózest. A héber mondákban is Bithiah menti meg Mózest, aki az uralkodó család tagjaként nevelkedik. De! Egy iszlám írás szerint Bithiah a fáraó felesége, nem pedig a lánya. Így lesz a film egyszerre igaz és téves, attól függ, honnan nézzük. (Paramount Pictures)
Ki volt a fáraó Mózes idejében?
5/11
Mindkét film – A Perzsia hercege és a Tízparancsolat is - egyetért abban, hogy I. Szethi uralkodása után II. Ramszesz került hatalomra, ami még Mózes életében történt. Ramszeszt Bibliai utalások miatt tipikusan a Kivonulás fáraójaként emlegetik. A vallástörténészek szerint azonban egyik fáraó uralkodása sem esik egybe a történettel. (DreamWorks Distribution)
Az egyiptomi Szfinx helye
6/11
Mózes egy ismeretlen város felé menekül, és a horizonton megpillant egy óriási szfinxet. Az emberek persze rögtön a gízai piramisoknál található Szfinxre asszociálnak ebből. Itt jár a pont az Egyiptom hercegének a földrajzi pontosságért. Giza ugyanis jóval odébb van, mint a régi Memphis, I. Szethi fővárosa. (DreamWorks Distribution)
Szárnyal a DreamWorks fantáziája
7/11
Van két építmény, ami hasonlít azokra, melyeket Mózes megszentségtelenít, de a valóságban nem léteznek. Ezeket történetesen Mózes filmbeli testvére, II. Ramszesz fáraó építtette. Az elsőt egy nagy győzelmének emléket állítva, a másikat pedig Nefertari királyné tiszteletére építtette. Az animációs filmben ezeket valószínűleg az Abu Simbel templomok ihlették. (Wikipedia)
Tényleg szolgák építették a piramisokat?
8/11
A történet szerint egy primitív vadász törzset rabszolgasorba taszítanak az egyiptomiak. Az Egyiptom hercege és a Tízparancsolat történetének azon része jó eséllyel csak spekuláció, miszerint a piramisokat szolgák építették gyapjas mammutok segítségével, amíg Mózes fel nem szabadította őket. (DreamWorks Distribution)
A piramisok igaz története
9/11
A régészek rengeteg állatcsontot találtak a piramisok körüli feltárásokon. Birka, marha és kecskecsontokat is találtak. Ez a felfedezés pedig azt bizonyítja, hogy a piramisokat építő munkásoknak bőségesen volt ennivalójuk. Mark Lehner régész azt feltételezi, hogy képzett munkások, több műszakban dolgoztak az építkezésen. Bár nem voltak szolgák, valószínűleg társadalmi kötelességük volt az építkezésen segíteni.(Wikipedia)
Mózes – kegyetlen fenevad vagy kedves hős?
10/11
A Kivonulás könyvében Mózes megöl egy egyiptomi embert, aki megütött egy zsidó szolgát, majd a holttestet a homokba ássa. Az Egyiptom hercegében ez inkább balesetnek tűnik. Ez nem az egyetlen eset, amikor az Egyiptom hercege szépít a történeten. Különben elég nehéz lenne a Kivonulás könyve 4:24-26 -ből gyerekfilmet készíteni anélkül, hogy a teljes nézőközönség maradandó traumát szenvedne. (DreamWorks Distribution)
A Szfinx orra
11/11
Egyszer Mózes és fivére Ramszesz leüti a gizai Szfinx orrát, ami épp építés alatt áll. Valójában a Szfinxet Sarrukin akkád király uralkodása alatt építették, és az orrát valószínűleg pár ezer évvel Mózes után a brit vagy francia csapatok verték le. (Wikipedia)