Így ver át a saját agyad, nap mint nap

Ismered az érzést, amikor azt hiszed megőrülsz, mert egy váratlan új információ teljesen más megvilágításba helyez dolgokat, vagy amikor valami, amiről meg voltál győződve, hogy igaz, kiderül, hogy mégsem az? Valószínűleg nem annyira durva a helyzet, mint az Észlelés című AXN-en futó sorozatban, de ne feledd, könnyen lehet, hogy az elméd sokszor tréfát űz veled. (AXN)

De a színek megzavarhatják a szemed, ezért gondolhatod azt, hogy valami melegebb vagy hidegebb. Tudat alatt ugyanis a meleg színeket ösztönösen a hővel kötjük össze. Egy tanulmány szerint, ha egy italt sárga vagy piros pohárban kapunk, azt hisszük az melegebb, mint a kék vagy zöld pohárban levő folyadék. (Getty Images)

Mivel kisebbnek látszik, úgy tűnik, a Hold annál távolabb kerül a Földtől, minél magasabbra emelkedik az égen. Valójában ez csak egy optikai csalódás. Azért látszik nagyobbnak a látóhatár közelében, mert tárgyak - fák, épületek - kerülnek elé, amikhez viszonyítva másképp észleled a méreteit. (Getty Images)

Óvatosan a messzemenő következtetésekkel! Az agyad könnyedén össze tudja téveszteni az elképzelt eseményeket a valóban megtörténtekkel. Ez a jelenség az oka annak, hogy amit mi elfojtott emlékeknek hiszünk, azok tulajdonképp agyunk szüleményei, amit az elme hírek, könyvek vagy álmok alapján állít elő. (Getty Images)

Általában a jó emlékek élénkek maradnak, míg a rosszak elhalványulnak. Ezért fordulhat az elő, hogy ha a múltba tekintünk, az szebbnek tűnik. (Getty Images)

Ez valójában nem igaz. A MIT kutatói tanulmányozták egy majom agyműködését különböző sikeres és sikertelen tevékenység közben. Ha valamit jól csinált, az segített neki következőleg is jól teljesíteni, míg a sorozatos kudarcok teljesen hatástalannak bizonyultak. (Getty Images)

Meg a szemeddel. Tudósok fehér bor kóstoltatáskor végeztek kísérleteket. A tesztelők tipikusan fehér borokra jellemző ízeket fedeztek fel a kóstolás során. Aztán ugyanazt a fehér bort beszínezték, és így kellett újra kóstolni. Érdekes módon ekkor már vörös borokra jellemző ízeket észleltek a teszt alanyok. (Getty Images)

Figyelmetlenségi vakságnak hívják a jelenséget, amikor az orrod előtt végbemenő változásokat nem veszed észre. Előfordult, hogy a kísérletek során, beszélgetés közben embereket cseréltek ki anélkül, hogy a kísérleti alanyok észrevették volna. Ez azért történhet meg, mert az emberi agy kiválasztja, hogy mire fókuszáljon. (Getty Images)

Nem igaz, hogy ha feldobsz egy érmét, és ötször fej az eredmény, mikor leesik, akkor a következő biztosan írás lesz, de az agyunk mégis ezt hiszi. Ennek oka, hogy elménk rosszul értelmezi a valószínűséget, tehát teljesen tévesen gondolkodunk egy esemény lehetséges kimeneteléről. Annak az esélye, hogy az érme írásos oldala kerül felülre, mindig 50%, de mi mégis úgy érezzük, hogy az esélyek változnak. (Getty Images)

Egy úgynevezett alapvető attribúciós hiba nevű jelenségnek köszönhetően, az agyad azt feltételezi, hogy az adott viselkedésért a személy valamely saját tulajdonsága felelős és nem a helyzet. Magyarul, az agyad alapból téves következtetéseket von le mások személyiségéről. (Getty Images)

Részben tényleg, de azért a szemeddel is. A szemed szerepet játszik a kiejtett hangok vizuális megkülönböztetésében. Ha például csukott szemmel azt hallod, hogy valaki azt mondja "vah", ha kinyitod a szemed lehet hogy már azt fogod hallani, hogy “bah” vagy “fah”, attól függően, hogy a beszélő, hogyan formálja a szavakat a szájával. Ezt hívják McGurk effektusnak. (Getty Images)

Tulajdonképpen így van, de ahogy Dr. Daniel Pierce az Észlelés című TV sorozatban bebizonyítja, a hallucináció néha olyan dolgokra, összefüggésekre világít rá, amik komoly nyomozásokban, kutatásokban, tudományos problémák megoldásában is segíthetnek. Ha érdekel a téma, ne hagyd ki november 1-jén újonnan induló sorozatunkat, az Észlelést az AXN-en. (AXN)