Minden, ami balul sülhet el az űrben a filmek szerint

Rengeteg film játszódik messzi galaxisokban, de a készítők a felfedezések mögött sohasem tévesztik szem elől azt, ami az űrt olyan vonzóvá és veszélyessé teszi. A veszélyek széles skálán mozognak: az Apollo-13 fedélzetén bekövetkezett, a valóságban is megtörtént meghibásodástól egészen az űrállomásnak csapódó űrszemétig, ami történetesen az AXN-en augusztus 29-én, vasárnap este 21:00-kor játszott filmünk, a Gravitáció alapsztorija. Lássuk, mi minden fenyeget még odakint! (Warner Bros.)

A csillagokig vezető filmbeli utazásokon a legszokványosabb nehézség a meghibásodott berendezés, ami végtére is számos űrexpedíció sikerét fenyegette már. Az Apollo-11 holdraszállása hozzájárult a Martin Caidin-féle regény filmes feldolgozásának sikeréhez, de az Apollo-13 sikertelen küldetésének – a felrobbant oxigéntartályával – jutott az a megtiszteltetés, hogy Ron Howard megfilmesítette, a kilenc Oscar-jelölés pedig csak a ráadás volt. (Universal Pictures)

A való életben is létező amerikai űrtábor inspirálta az 1986-os SpaceCamp című könnyed sci-fit, Kelly Prestonnal, Lea Thompsonnal és Joaquin Phoenixszel, valamint néhány meghibásodott oxigéntartállyal és egy elromlott robottal a főszerepben, ami felküldi őket az űrbe. És amikor már akadályozó tényezőként működik – Sebastián Cordero Az Európa-rejtély című filmje motorhibára épül, ami megakadályozza, hogy a legénység visszatérjen, illetve a Jupiter holdján talált élet nyomaira. (Magnolia Releasing

A selejtes berendezés és a vállalati machináció mellett az űrszemét jelenti az űrfelfedezőkre leselkedő legvalósabb veszélyt. Ma már műholdak ezrei keringenek a Föld körül, és erózió, szétesés vagy ütközés következtében ezek mind elhagynak kisebb-nagyobb darabokat, amik viszont megrongálhatnak más műholdakat. Legtöbb esetben a jó öreg űrszemét okozott felfordulást a Deep Impact-ben és az Armageddon-ban. (Paramount Pictures)

A zuhanó mesterséges tárgyak például az emberi hibák és fejlődés témakörére helyezik a hangsúlyt Alfonso Cuarón valóságra épülő űrfelfedezős filmjében, a Gravitációban. Az a tény, hogy az események sorozatát, ami miatt Sandra Bullock az űrben sodródik – egy probléma, amit a rendező egyedi felvételei tökéletesen elkapnak –, az indítja el, hogy egy orosz rakéta becsapódik egy régi műholdba, már csak a ráadás azoknak, akik az utalásokat keresik. (Warner Bros.)

Aszteroidamezőn sikló űrhajó, miközben az utazók lefagyasztva alusszák álmukat – ez az alapsztorija a 2016-os Utazóknak. Az űrszemét meghibásodást okoz, ami idejekorán felébreszti Jim Presont (Chriss Pratt) a hibernálásból, de a karakter saját önzősége az, ami Aurora (Jennifer Lawrence) számára is összekuszálja a dolgokat. Időnként az űrbeli pokol más embereknek köszönhető. (Columbia Pictures)

Azért mert az űrben dolgozol, az ettől még egy munka. És az egyik legrosszabb dolog, ami történhet, mintha Ridley Scott epikus filmje, A nyolcadik utas: a Halál sötét valósággá válna – egy olyan űrmozi, ahol ugyanannyi az esélye annak, hogy a főnök nyírat ki, mint hogy valamiféle földönkívüli fenyegető veszedelem tesz el láb alól. (Twentieth Century Fox)

Az első szifiliszes eseteket egészen az 1490-es évek közepéig nem tartották nyilván Európában, ami ahhoz a népszerű elmélethez vezetett, hogy a kór az amerikaiaktól érkezett baktérium formájában, és gyorsan a nemi úton terjedő változattá fejlődött. Így úgy tűnik, hogy az invázió imperialista félelmekre reflektál, kezdve A világok harca nyilvánvaló példájával, tehát az űr maga az új telepesek hátborzongató félelmeit táplálja. (Paramount Pictures)

A nyolcadik utas: a Halál, a műfaj meghatározója még egy olyan szörnyet is bevetett, ami az emberi reprodukció és anatómia groteszk paródiájaként jelent meg: a pénisz-fejű alien, a telepesek és gyarmatosítók megszállottságának mesterműve, ami levadássza a Nostromo legénységét. (Twentieth Century Fox)

De a rejtett földönkívüli veszély a viszonylag nagy költségvetésű Élettől egészen a fennkölt címet viselő Inseminoid-ig is terjedhet, amik kevésbé bonyolítják túl a dolgot: egy spóra vagy mintapéldány, ami villámgyorsan nyálkás, expedíciógyilkos ragadozóvá változik, és átveszi az emberi legénységtől a tápláléklánc csúcsa státuszt. (Columbia Pictures)

Az 1965-ös Mutiny In Outer Space-ben az X-7 Űrállomás legénysége a saját parancsnoka ellen fordul, akinek a rövid ideig tartó „űrmámora” elég rosszul időzítve épp egy idegen gomba érkezésével esik egy időbe, ami átveszi az irányítást az állomáson, miközben próbál eljutni a Földre. (Allied Artists Pictures)

A Silent Running-ben Bruce Dern kinyírja a társait, és átveszi az irányítást az űrhajó, a Valley Forge felett, miután megtagadja a parancsot, hogy megsemmisítse az értékes rakományt: a Föld utolsó erdeinek a maradványait. (Universal Pictures)

A mesterséges intelligenciáknak kellene a tökéletes űrhajós társnak lenniük. És ennek ellenére, ahogy a sci-fi műfajból már tudjuk, ők tudnak a legrosszabbak lenni. Néha túlságosan okosnak hiszik magukat. Természetesen ott van nekünk HAL 9000 a 2001 - Űrodüsszeiából, aki érzelmekre képes gyilkossá vált, könyörtelen, mindent látó szeme az ember teremtette veszélyek örök jelképe lett. (MGM)

A WALL-E-ben egy hajó ad otthont az emberiség utolsó maradványainak, amit egy vállalati mesterséges intelligencia irányít, aki még a kapitány helyét is átveszi, ami totális lázadáshoz vezet. (Walt Disney Studios)

A filmbeli tudósok azonban már évtizedek óta szenvednek stressztől a bolygóközi utazásokon, jóllehet ennek gyakran nem sok köze van a valósághoz. Az 1979-es A fekete lyuk az őrült Dr. Reinhardt történetét meséli el, aki csak azt akarta látni, mi van a fekete lyuk másik oldalán. (Buena Vista Distribution Company)

A jól megszokott szerepeihez híven Brad Dourif, az elmeháborodott tudós az Alien 4.: Feltámad a halálban az alien megszállottja lesz, még segít is az átkozott izének szaporodni az űrállomás fedélzetén. (Twentieth Century Fox)

Ott van a 2009-es Pandorum – ami egy kitalált elmezavarfajta után kapta a nevét, ami egyenként vadássza le a hajó legénységét, beleértve Dennis Quaidet és Ben Fostert. (Overture Films)

Az űrelmebaj amúgy nem mindig gyógyíthatatlan vagy nem feltétlenül elmebaj; William Eubank Szeretetjében az asztronauta Lee Miller (Gunner Wright) őrjítő magánnyal küzd, ami extrém tetoválás-mániához vezet, mielőtt egyedülálló felfedezést tesz. (Gravitas)

Elszigeteltség az űrben, az abban rejlő leírhatatlan rejtélyekkel kombinálva – teljesen természetes közeg arra, hogy a természetfölöttivel találkozzunk. Olykor ezek a találkozások ártalmatlanok, mint például a Csillagok közöttben, de többnyire inkább rájátszanak az ismeretlentől, az elszigeteltségtől és a sötéttől való félelemre, hogy igazi paranormális terrort hozzanak össze – akárcsak Andrej Tarkovszkij Solarisában. (Paramount Pictures)