5 döglött bűnügy, amit elképesztő módon oldottak meg

Jerry O’Connell a Carterben - annak ellenére, hogy nem hivatásos detektív - évek vagy évtizedek óta megoldatlan ügyeket old meg. Maga az ötlet nem is olyan valóságtól elrugaszkodott, ugyanis a valós életben is gyakran oldanak meg civilek rég elfelejtett ügyeket, néha a egészen fura, sajátos módon. Carter minden vasárnap este 8-kor az AXN-en. (Amaze Film + Television)

A Doe Network az internet segítségével old meg döglött ügyeket. A hálózat többezer önkéntes nyomozóból áll a világ minden tájáról, akik mind eltűnt és azonosítatlan emberekről osztanak meg infókat a neten. (Valentin Wolf/imageBROKER/REX/Shutterstock)

Mióta a Doe Networkot megalapították 1999-ben, összesen 66 megoldatlan bűnügy felderítésében és több száz eltűnt ember előkerítésében volt segítségére a hatóságoknak. Nem rossz egy csoport internetezőtől, akik amúgy csak "céltalanul" böngésznének a neten. (Mint Images/REX/Shutterstock)

Hollandiában egy 1999-es ügyet oldottak meg 2012-ben olyan banális módon, amire senki nem is számított. Egyszerűen csak DNS-mintát kértek emberektől, azt remélve, hogy így majd megtalálják a gyilkost. (Medicimage/UIG/REX/Shutterstock)

Szerencséjük volt, a tettes önként és dalolva adott DNS mintát, így a száz százalékos DNS-egyezésnek köszönhetően a nyomozók hamar megtalálták, akit kerestek. Így kapcsolták le a Jasper M. nevű helyi farmert, és valószínűleg még ma is azon csodálkoznak, hogy lehet valaki ennyire balek. Még jó, hogy nem önként sétált be az őrsre, hogy feladja magát. (Joel Goodman/LNP/REX/Shutterstock)

1979-ben Susan Schwarzot lelőtték és megfojtották a Snohomish megyében lévő otthonában. Az ügyben sokáig nem volt előrelépés, de két helyi nyomozó, Jim Scharf és Dave Heitzman teljesen új javaslattal állt elő. Ők ugyanis kártyákkal akarták megoldani az ügyet. Az átlagos pakli kártyákra azon eltűnt emberek arcát és adatait nyomtatták, akiknek még mindig lezáratlan aktájuk van a környéken. (Karl-Heinz Spremberg/imageBROKER/REX/Shutterstock)

Egy rab felismerte az áldozat arcát az egyik kártyán és értesítette a hatóságokat. Ennek köszönhetően a rendőrség három évtizeddel a bűntett után újra elővette az ügyet, megvizsgálta a bizonyítékokat és végül elítélt egy 57 éves Seattle-i férfit. (Isopix/REX/Shutterstock)

A hidegháború idején élt vagy született emberek fogzománca nyomokban 14-es szénizotópot (C14) tartalmaz, ami egy kicsit radioaktívvá teszi a szájukat. Ennek köszönhetően a szénizotópos kormeghatározás hatékony módszernek bizonyul a halál idejének meghatározásában és az áldozatok korának meghatározásában törvényszéki ügyek esetén, ha a fogak rendelkezésre állnak. (Underwood Archives/UIG/REX/Shutterstock)

Egy ügyben a rendőrség évekig küszködött, hogy azonosítson egy ismeretlen személyt, akinek a koponyáját egy folyóban találták meg 1968-ban. Csak annyit tudtak, hogy egy gyereké. Az atombomba-teszteléseknek köszönhetően megemelkedett C14-értéket vizsgáló technikával sikerült a születési évét belőni, ami egyéb bűnügyi helyszínelési technikákkal együtt lehetővé tette, hogy végül azonosítsák az eltűnt gyerek maradványait... 41 évvel azután, hogy előkerült. (Javier Garcia/REX/Shutterstock)

1957-ben a másodikos Maria Ridulphot elrabolták, és meggyilkolták, a testét hónapokkal később találták meg 120 mérföldre az otthonától. Az országos hajtóvadászat ellenére senkit sem sikerült előállítani az ügyben. Ugorjunk gyorsan előre 2008-ba, egy idős illinois-i asszony halálos ágyára, aki megragadta a legfiatalabb lánya kezét és a következő szavakat mondta: „John tette, és szólnod kell valakinek.” (Janine Wiedel/REX/Shutterstock)

Egy probléma volt csak: az asszony fia, egy bizonyos Jack Daniel „John Tessier” McCullough mintapolgár volt, és alibije is volt. De a rendőrség kiderítette, hogy az emberrablás idejére szóló vonatjegyét nem használta fel. Vagyis soha nem került sor arra az utazásra, amit alibinek használt. A rendőrség őt nevezte meg gyanúsítottként, és egy szemtanú, aki Mariával játszott az elrablás estéjén, a fényképek közül könnyedén azonosította McCullough-ot. (Tolga Akmen/LNP/REX/Shutterstock)