Minden idők legnagyobb rablási ügyei
1/16
Ugyan ma a bűntényeket már leginkább a kibertérben követik el, ám minden idők legnagyobb rablásait a régi módinak megfelelően puskával és gyorsan elhajtó autóban oldják meg, ahogy azt a Nyomd, bébi, nyomd (szeptember 13-án vasárnap este 21:00-kor az AXN műsorán) hősei. Íme, a tizenöt legnagyobb rablás, amelyek közül akad, ami a mai napig megoldatlan. (Granger/Shutterstock/Monty Fresco/Associated Newspapers/Shutterstock)
A Gardner Múzeum kirámolása
2/16
Két, magát bostoni rendőrnek álcázó rabló 1990 március 18-án a múzeum 13 festményét fújta meg 500 millió dollár értékben. Ez a valaha volt legnagyobb szabású ilyen bűntény. A festmények a mai napig nem kerültek elő, pedig 2017-ben már 10 millió dolláros nyomravezetői díjat tűztek ki a tettesekre. Többek között eltűnt Vermeer 34 ismert képéből egy, az önmagában 200 millió dollárt érő „A koncert”, ahogy Rembrandt Krisztus a viharos Genezáreti-tavon című festménye is odalett. (Shutterstock)
Az iraki központi bank kirablása
3/16
Az Egyesült Államok és szövetségesei 2003. március 19-én kezdték el bombázni Szaddám Huszein állásait. Aznap, amikor az egyébként ENSZ felhatalmazás nélküli invázió megindult, a magát a mezopotámiai nagy királyok leszármazottjának képzelő iraki diktátor elküldte az egyik fiát, hogy vegye ki a készpénzt a központi bankból. A rettegő alkalmazottak megtették, amit kért, öt óráig számolták a százdollárosokat, és összesen több mint egymilliárdnyi összeget vittek el. (Ina/Keystone USA/Shutterstock)
Razzia a Millennium Dome-nál
4/16
A londoni Greenwichben található Millennium Dome-ot 2000. november 7-én próbálták meg kirámolni. Egy helyi banda a De Beers gyémántkiállítás anyagát akarta meglovasítani, ám a rendőrség lefülelte őket. Nem mellesleg azért, mert már jó ideje megfigyelés alatt tartották a csoport egyes tagjait. (Shutterstock)
Képrablás a Brühle-gyűjteményből
5/16
Tíz éve, 2008. február 10-én négy képet loptak el a Brühle-gyűjteményt kezelő alapítvány kiállítóterméből. Cézanne 'A fiú vörös mellényben', Van Gogh 'Virágzó gesztenyefa ágak', Degas 'Lepic gróf és lányai' és Monet 'Pipacsok Vétheuil közelében' című festmények összértékét 162 millió dollárra tették. Az alkotások mindegyike meglett, a Cézanne például Szerbiában került elő. A bűnténnyel összefüggésben három férfit tartóztattak le. (Guy Bell/Shutterstock)
Portya a British Bank of the Middle East bejrúti fiókjában
6/16
Mintegy 25 millió fontnyi értéket lovasított meg 1976 januárjában egy, a Jasszer Arafat nevével fémjelzett Palesztin Felszabadítási Szervezethez (PFSZ) köthető csoport a British Bank of the Middle East bejrúti fiókjából. A mai értékén 177 milliós szajrét – készpénzt, aranyat, részvényt és értékpapírt – két nap alatt pakolták fel teherautókra. Az elkövetőket sose fogták el. A zsákmány ma 177 milliót érne. (APA Images/Shutterstock)
A Schiphol reptéri rablás
7/16
A 2005. február 25-i rablás előtt négy férfi betört a holland légitársaság, a KLM irodájába és onnan egyenruhákat és egy teherautót loptak el. A bűntény napján így érkeztek meg a tett színhelyére, hogy onnan nyers gyémántokat szállítsanak Antwerpenbe. A csel bejött, gyakorlatilag fennakadás nélkül sikerült elvinniük 118 millió dollár értékű drágakövet, amely így a történelem legnagyobb szabású ilyen jellegű bűncselekménye. (Geoff Moore/Shutterstock)
Betörés a Harry’s ékszerüzletbe
8/16
Még 2008. december 5-én, nem sokkal zárás előtt egy férfi és három nő lépett be Harry Winston üzletébe, hogy ékszereket nézegessenek. Noha egy szimpla érdeklődésnek indult, egy 108 millió dolláros rablás lett belőle, miután a három „hölgy” letépte a parókáját, és az így férfivá visszavedlők társukkal együtt kirámolták a boltot. (Stefan Kiefer/imageBROKER/Shutterstock)
A brazil központi bank kirámolása Fortalezában
9/16
Egy csapat rabló 2005 augusztusában utat talált a brazil központi bank fortalezai fiókjának trezorjába, miután a szomszédos házból alagutat ástak oda. Öt konténernyi 50 reálos bankjegyet loptak el mintegy 95 millió dollár értékben. A 25 főből eddig csak nyolcat tartóztattak le, és a pénz egynyolcada került csupán elő. A rablást állítólag kitervelő Luis Fernando Ribeirót egy másik banda elrabolta és meg is ölte, miután megkapták érte a váltságdíjat. (Marcelo Chello/Zuma Wire/Shutterstock)
Rablás a Carlton Hotelben
10/16
Három tolvaj 1994 augusztusában gépfegyverekkel felszerelkezve berontott a Cannes-i Carlton Hotelbe, és a patinás szálloda akkor már zárva lévő luxusüzletéből mintegy 30 millió font értékben vittek el ékszert. A hotelből 2013-ban 136 millió dollár értékben tulajdonítottak el ugyancsak ékszereket. Külön érdekes: Alfred Hitchcock 1955-ös egy kiöregedett ékszertolvajról szóló Fogjunk tolvajt című filmjét is a szállodában forgatták. (Kpa/Zuma/Shutterstock)
A Cellini sótartójának meglovasítása
11/16
Benvenuto Cellini szobrász, éremmetsző és aranyműves 1540 és 1543 között, I. Ferenc francia király számára készített műalkotását 2003. május 11-én rabolták el a bécsi Kunsthistorisches Múzeumból. Az elkövetőt a visszavásárlásra tett újsághirdetéseket követő mobiltelefonos fenyegetései után sikerült beazonosítani: egy 50 éves, saját üzlettel rendelkező bécsi biztonságtechnikai szakember volt a tettes. A tárgy megkerült, de számos sérülést szenvedett. (Granger/Shutterstock)
Drumlanrig kastély kirablása
12/16
Négy, magát turistának álcázó férfi 2003. augusztus 27-én ellopta Leonardo da Vinci 1500 és 1510 között készült Orsós Madonna című festményét. Az akciójukhoz nem használtak mást, csak egy fejszét. A 40 millió dollár értékű műalkotást 4 évvel később Glasgowban találták meg, az elkövetőket pedig letartóztatták. (Bruce Adams/Daily Mail/Shutterstock)
A páncélozott járműveket gyártó Dunbar kirablása
13/16
Az Egyesült Államok történetének legnagyobb készpénzrablását 1997. szeptember 12-én hajtották végre: a páncélozott járműveket gyártó Dunbar egyik dolgozója és öt gyerekkori barátja 18 millió dollárt vittek el a vállalat Los Angeles-i létesítményéből. A tetteseket később elfogták. A cég munkatársát, Allen Pace-t 24 év börtönre ítélték. A pénzből mindössze ötmilliót sikerült visszaszerezni. (J L Sousa, Register/Napa Valley Register Via Zuma/Shutterstock)
A nagy vonatrablás
14/16
A hírhedt angliai Buckinghamshire-ben 1963 augusztusában elkövetett nagy vonatrablást mozifilm is feldolgozta. Bruce Reynolds és bandája összesen 2,6 millió – mai értéken 535 millió – fontot zsákmányolt. Ugyan sikerült elmenekülniük és az elkövetők többsége még külföldre is meg tudott lógni, ám végül mindenkit elkaptak közülük. (Monty Fresco/Associated Newspapers/Shutterstock)
A Lufthansa kirablása
15/16
Egy ír felmenőkkel bíró amerikai gengszter, Jimmy Burke, 1978. december 11-én a New York-i JFK repülőteret „ellenőrző” Gambino-család engedélyével rabolt a légikikötőben. A férfi napfelkelte után belépett a 261-es épületbe és hatmillió dollár értéket lovasított meg. Ez ma 23,6 millió dollárnak felelne meg. (Jed Leicester/Shutterstock)
Stephane Breitwieser, az enyveskezű
16/16
Noha nem ismerjük minden bűntényét, miután 1995-ben sikeresen tulajdonított el festményeket és egyéb műkincseket, Stephane Breitwieser minden idők egyik legkomolyabb sorozat tolvajává nőtte ki magát. Összesen 1,2 milliárd dollár értékben, mintegy 239 műalkotást fújt meg a világ 172 különböző múzeumából, mire végül 2011-ben elkapták. (Guy Bell/Shutterstock/Wikipedia)
1/16
Ugyan ma a bűntényeket már leginkább a kibertérben követik el, ám minden idők legnagyobb rablásait a régi módinak megfelelően puskával és gyorsan elhajtó autóban oldják meg, ahogy azt a Nyomd, bébi, nyomd (szeptember 13-án vasárnap este 21:00-kor az AXN műsorán) hősei. Íme, a tizenöt legnagyobb rablás, amelyek közül akad, ami a mai napig megoldatlan. (Granger/Shutterstock/Monty Fresco/Associated Newspapers/Shutterstock)
A Gardner Múzeum kirámolása
2/16
Két, magát bostoni rendőrnek álcázó rabló 1990 március 18-án a múzeum 13 festményét fújta meg 500 millió dollár értékben. Ez a valaha volt legnagyobb szabású ilyen bűntény. A festmények a mai napig nem kerültek elő, pedig 2017-ben már 10 millió dolláros nyomravezetői díjat tűztek ki a tettesekre. Többek között eltűnt Vermeer 34 ismert képéből egy, az önmagában 200 millió dollárt érő „A koncert”, ahogy Rembrandt Krisztus a viharos Genezáreti-tavon című festménye is odalett. (Shutterstock)
Az iraki központi bank kirablása
3/16
Az Egyesült Államok és szövetségesei 2003. március 19-én kezdték el bombázni Szaddám Huszein állásait. Aznap, amikor az egyébként ENSZ felhatalmazás nélküli invázió megindult, a magát a mezopotámiai nagy királyok leszármazottjának képzelő iraki diktátor elküldte az egyik fiát, hogy vegye ki a készpénzt a központi bankból. A rettegő alkalmazottak megtették, amit kért, öt óráig számolták a százdollárosokat, és összesen több mint egymilliárdnyi összeget vittek el. (Ina/Keystone USA/Shutterstock)
Razzia a Millennium Dome-nál
4/16
A londoni Greenwichben található Millennium Dome-ot 2000. november 7-én próbálták meg kirámolni. Egy helyi banda a De Beers gyémántkiállítás anyagát akarta meglovasítani, ám a rendőrség lefülelte őket. Nem mellesleg azért, mert már jó ideje megfigyelés alatt tartották a csoport egyes tagjait. (Shutterstock)
Képrablás a Brühle-gyűjteményből
5/16
Tíz éve, 2008. február 10-én négy képet loptak el a Brühle-gyűjteményt kezelő alapítvány kiállítóterméből. Cézanne 'A fiú vörös mellényben', Van Gogh 'Virágzó gesztenyefa ágak', Degas 'Lepic gróf és lányai' és Monet 'Pipacsok Vétheuil közelében' című festmények összértékét 162 millió dollárra tették. Az alkotások mindegyike meglett, a Cézanne például Szerbiában került elő. A bűnténnyel összefüggésben három férfit tartóztattak le. (Guy Bell/Shutterstock)
Portya a British Bank of the Middle East bejrúti fiókjában
6/16
Mintegy 25 millió fontnyi értéket lovasított meg 1976 januárjában egy, a Jasszer Arafat nevével fémjelzett Palesztin Felszabadítási Szervezethez (PFSZ) köthető csoport a British Bank of the Middle East bejrúti fiókjából. A mai értékén 177 milliós szajrét – készpénzt, aranyat, részvényt és értékpapírt – két nap alatt pakolták fel teherautókra. Az elkövetőket sose fogták el. A zsákmány ma 177 milliót érne. (APA Images/Shutterstock)
A Schiphol reptéri rablás
7/16
A 2005. február 25-i rablás előtt négy férfi betört a holland légitársaság, a KLM irodájába és onnan egyenruhákat és egy teherautót loptak el. A bűntény napján így érkeztek meg a tett színhelyére, hogy onnan nyers gyémántokat szállítsanak Antwerpenbe. A csel bejött, gyakorlatilag fennakadás nélkül sikerült elvinniük 118 millió dollár értékű drágakövet, amely így a történelem legnagyobb szabású ilyen jellegű bűncselekménye. (Geoff Moore/Shutterstock)
Betörés a Harry’s ékszerüzletbe
8/16
Még 2008. december 5-én, nem sokkal zárás előtt egy férfi és három nő lépett be Harry Winston üzletébe, hogy ékszereket nézegessenek. Noha egy szimpla érdeklődésnek indult, egy 108 millió dolláros rablás lett belőle, miután a három „hölgy” letépte a parókáját, és az így férfivá visszavedlők társukkal együtt kirámolták a boltot. (Stefan Kiefer/imageBROKER/Shutterstock)
A brazil központi bank kirámolása Fortalezában
9/16
Egy csapat rabló 2005 augusztusában utat talált a brazil központi bank fortalezai fiókjának trezorjába, miután a szomszédos házból alagutat ástak oda. Öt konténernyi 50 reálos bankjegyet loptak el mintegy 95 millió dollár értékben. A 25 főből eddig csak nyolcat tartóztattak le, és a pénz egynyolcada került csupán elő. A rablást állítólag kitervelő Luis Fernando Ribeirót egy másik banda elrabolta és meg is ölte, miután megkapták érte a váltságdíjat. (Marcelo Chello/Zuma Wire/Shutterstock)
Rablás a Carlton Hotelben
10/16
Három tolvaj 1994 augusztusában gépfegyverekkel felszerelkezve berontott a Cannes-i Carlton Hotelbe, és a patinás szálloda akkor már zárva lévő luxusüzletéből mintegy 30 millió font értékben vittek el ékszert. A hotelből 2013-ban 136 millió dollár értékben tulajdonítottak el ugyancsak ékszereket. Külön érdekes: Alfred Hitchcock 1955-ös egy kiöregedett ékszertolvajról szóló Fogjunk tolvajt című filmjét is a szállodában forgatták. (Kpa/Zuma/Shutterstock)
A Cellini sótartójának meglovasítása
11/16
Benvenuto Cellini szobrász, éremmetsző és aranyműves 1540 és 1543 között, I. Ferenc francia király számára készített műalkotását 2003. május 11-én rabolták el a bécsi Kunsthistorisches Múzeumból. Az elkövetőt a visszavásárlásra tett újsághirdetéseket követő mobiltelefonos fenyegetései után sikerült beazonosítani: egy 50 éves, saját üzlettel rendelkező bécsi biztonságtechnikai szakember volt a tettes. A tárgy megkerült, de számos sérülést szenvedett. (Granger/Shutterstock)
Drumlanrig kastély kirablása
12/16
Négy, magát turistának álcázó férfi 2003. augusztus 27-én ellopta Leonardo da Vinci 1500 és 1510 között készült Orsós Madonna című festményét. Az akciójukhoz nem használtak mást, csak egy fejszét. A 40 millió dollár értékű műalkotást 4 évvel később Glasgowban találták meg, az elkövetőket pedig letartóztatták. (Bruce Adams/Daily Mail/Shutterstock)
A páncélozott járműveket gyártó Dunbar kirablása
13/16
Az Egyesült Államok történetének legnagyobb készpénzrablását 1997. szeptember 12-én hajtották végre: a páncélozott járműveket gyártó Dunbar egyik dolgozója és öt gyerekkori barátja 18 millió dollárt vittek el a vállalat Los Angeles-i létesítményéből. A tetteseket később elfogták. A cég munkatársát, Allen Pace-t 24 év börtönre ítélték. A pénzből mindössze ötmilliót sikerült visszaszerezni. (J L Sousa, Register/Napa Valley Register Via Zuma/Shutterstock)
A nagy vonatrablás
14/16
A hírhedt angliai Buckinghamshire-ben 1963 augusztusában elkövetett nagy vonatrablást mozifilm is feldolgozta. Bruce Reynolds és bandája összesen 2,6 millió – mai értéken 535 millió – fontot zsákmányolt. Ugyan sikerült elmenekülniük és az elkövetők többsége még külföldre is meg tudott lógni, ám végül mindenkit elkaptak közülük. (Monty Fresco/Associated Newspapers/Shutterstock)
A Lufthansa kirablása
15/16
Egy ír felmenőkkel bíró amerikai gengszter, Jimmy Burke, 1978. december 11-én a New York-i JFK repülőteret „ellenőrző” Gambino-család engedélyével rabolt a légikikötőben. A férfi napfelkelte után belépett a 261-es épületbe és hatmillió dollár értéket lovasított meg. Ez ma 23,6 millió dollárnak felelne meg. (Jed Leicester/Shutterstock)
Stephane Breitwieser, az enyveskezű
16/16
Noha nem ismerjük minden bűntényét, miután 1995-ben sikeresen tulajdonított el festményeket és egyéb műkincseket, Stephane Breitwieser minden idők egyik legkomolyabb sorozat tolvajává nőtte ki magát. Összesen 1,2 milliárd dollár értékben, mintegy 239 műalkotást fújt meg a világ 172 különböző múzeumából, mire végül 2011-ben elkapták. (Guy Bell/Shutterstock/Wikipedia)